1979-ben Sonevend Imre, Rohály Gábor, Szomjas György és Somogyi Győző megkeresik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, és javaslatot nyújtanak be a Káli-medence védetté nyilvánítására. Csete György - aki ekkor a Hivatal építésze ajánlja az egyesület alapítását. Ebben az időben az egyetlen megtűrt forma a „Baráti Kör”. Átveszik a már működő „Őrség Baráti Köre” szabályzatát és megalakítják a „Káli Vidék Baráti Körét”. Azonban se a természetvédelmi Hivatal, se más intézmény nem vállalja el a „felügyelő hatóság” szerepét. Így a Baráti Kör egyelőre illegálisan működik, felügyeleti szervet keres, de a megyei, a járási, a tapolcai, a révfülöpi Tanács és a Népfront egyaránt elutasítja. Néhány év ígéretek, megismételt alakuló ülések és kapcsolatkeresés jegyében telik el. Közben a Baráti Kör hivatalos levelezést folytat, újságcikkeket jelentet meg, mintha hivatalosan is létezne, Zimre Péter elnök és Gyökér Kinga jogtanácsos aláírásával.
Káli vidék baráti köre
1982 őszén a révfülöpi Tanács és a kővágóörsi Béke TSz Vezetői, a Baráti Kör szervezőivel (Zimre, Szomjas, Rohály, Somogyi) megegyeznek, hogy a Tanács lesz a felügyeleti szerv, és 1983 tavaszára a megyei lapban is meghirdetik az alakuló közgyűlést.
1983 tavasz. Az alakuló közgyűlésre megtelik a kővágóörsi Kultúrház, vidám a hangulat. Azonban mindenki megdöbbenésére a Tsz elnök, a tanácselnök és Simon révfülöpi párttitkár ül az elnöki asztalhoz. Simon hosszú beszédet tart, betiltja a gyűlést, és a Baráti Körnek egyetlen létezési formát engedélyez: mint a révfülöpi Népfront albizottsága működhet, Zömbik TSz-elnök vezetésével. Az egybegyűltek zúgva kivonulnak. Utólag kiderül: a SZETA a „Szolidaritás” által küldött lengyel gyerekeket nyaraltatott Kékkúton Kende J. és Erőss T. házában, erre hivatkozva a megyei pártbizottság előző nap utasítja Simont, hogy állítsa le a gyanús szervezkedést. 1983 augusztusában a Baráti Kör „Faluvédő Kiállítás”-t szervez a búcsú napján a kővágóörsi Kultúrházban, nagy tömeg részvételével. Utána közgyűlés Rohály Gábornál, amely a korábbi működés mellett dönt.
Zimre Pétert addig fenyegetik és puhítják a párt, TSz és Tanács vezetők, hogy a betiltott közgyűlés után lemond és visszahúzódik. Az augusztusi közgyűlés megválasztja Szomjas Györgyöt elnökének, Oroszpataki Máriát titkárnak.
1983-84 folyamán a Baráti Kör részt vesz a Duna Kör megalakításában és a Budapesten tartott kezdeti zöld szervezkedésben (Rakpart Klub, Hálózat). Hosszas levelezést folytat a balatonhenyei kőbánya, a kővágóörsi szeméttelep és a kisörsi homokbánya ellen, követeli a településeket elkerülő út építését.
1984. december 31-én Tájvédelmi Körzetté nyilvánítják a Káli-medencét és ezzel egy időben törvényesítik a Baráti Kört: a Tapolcai Városi Tanács VB Hatósági osztálya 1984. december 29-én hozott II. 2607/1984 számú határozatával nyilvántartásba veszi „Káli Medence Környezetvédelmi Társaság” néven.
Kővágóörsön Rohály Gábornál tartott faragótábor résztvevői munkáikkal
Kővágóörsön Rohály Gábornál tartott faragótábor résztvevői munkáikkal
Kővágóörsön Rohály Gábornál tartott faragótábor résztvevői munkáikkal
A Káli-medence kultúrközpontja a 80-as évek Rohály Gábor Kővágóörs-Felszegi parasztháza. Gábor nyári faragótáborokat és táncház-táborokat rendez a Kalamajka együttessel, és bőkezű vendéglátója minden társas összejövetelnek.
Vidákovich István, a kisörsi olimpiák egyik fő szervezője, 1984-ben helyreállítja Kisörspusztán a haranglábat. A Szt. Anna-napi harangláb-búcsú ettől kezdve a Káli-társaság lelki központja.
A szentmiséhez feldíszített kisörsi harangláb, előtte az oltárnak használt asztal
Szeretetlakoma a kisörspusztai harangláb előtt 1986-ban. Mindenki a kisörsiek vendége
1979-től működik a "Salföldi Műhely" szövőtábor Korányi Dalma vezetésével.
Anyák és gyermekek a szövőműhely előtt 1980-ban:
Somogyi Márk, Kerényi Kinga, Raffay Dávid, Simon Nóra, Magyar Dóra, Oroszpataki Mária, Vedres Ágnes, Técsy Judit, Somogyi Gáspár, Lőrincz Mátyás.
1981-85 között Laczkovits Emőke vezetésével néprajzi kutató csoport dolgozik a Káli-medence községeiben. A kutatás eredményeit a kővágóörsi téli faluszemináriumban ismertetik. Ezek szervezésében közreműködik a Társaság, évről-évre kiosztja a „Szép porta” okleveleket. A rendezvények lelke Tóth János, a Népfőiskola-mozgalom egyik csírája ez a faluszeminárium-sorozat, amely borversenyeivel és egyéb össz-káli programjaival sokat tesz a falvak közti összetartás, közösségi érzés „Káli öntudat” kialakításáért.
Faluszeminárium a kővágóörsi iskolában
Közgyűlés Kékkúton, Kende János és Erőss Tamás házában a zöldágazás után, 1986 húsvét
Építészek Szomjas Györgynél, 1985
1985-86-ban Komjáthy Attila vezetésével a Társaság műemlékes építész tagjai elkészítik a Káli-medence községeinek teljes műemléki felmérését, és kísérletet tesz arra, hogy a Káli-medencét az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánítsa. 1986-ban az ország legjobb építészei bevonásával építészbizottságot hoznak, és Csete György elvállalja a „Káli Medencei főépítész” feladatát a révfülöpi közös tanács mellett. Sajnos egyik intézmény se igazán működik – de hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság tagjai több mint 100 népi műemléket állítanak helyre.
Székely Károly kékkúti lakos - a Társaság vezetőségi tagja - 1984-ben feleleveníti a húsvéti zöldágazás hagyományait Kékkúton. Azóta ez a Társaság egyik fontos ünnepe.A Káli Medence Környezetvédelmi Társaság elnöke 1985-93 között Kerner Gábor, titkár Somogyi Győző, pénztáros Stiglicz Csaba. 1993-tól az elnök Szomjas György, a vezetőség 7 tagú. 1985 óta megjelenik évi 5-6 alkalommal a Káli Híradó, amelyet a társaság 250 tagja postán kap meg.
A Társaság 1986-tól alapítója az Ökoszolgálatnak a független zöld szervezetek budapesti információs irodájának 1990-ben a Társaság kezdeményezi a Balatoni Nemzeti Parkot. 1991-től az alapító tag, Sonnevend Imre a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság Igazgatója.
Közgyűlés Kővágóörsön Cseh Tamás házában, 1986
A Társaság hagyományos Eötvös Károly emléktúrája a Fekete-hegyen és a köveskáli térképháznál
Somogyi György szervezésében 1991 óta minden júliusban misét tartanak az ábrahámhegy-salföldi Mária-Magdolna kolostor romjai között.
Az esemény a Káli-medence búcsújáróhelye kezd lenni, ahol a Társaság koncerteket, színházat, lakomát, kirakodóvásárt is rendez.